Keresés
Close this search box.

Alapszabály

Alapszabályunkat megismerheti.

SZINERGIA EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY

amelyet az alapítók az  egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján szerint állapítottak meg és az alábbiakban rögzítettek szerint módosítják. 

1.Az egyesület adatai 

1.1Az egyesület neve: SZINERGIA EGYESÜLET

1.2. Az egyesület székhelye: 7937 Boldogasszonyfa, Kossuth Lajos u. 14. 

1.2.1. Az egyesület telephelye: 7900 Szigetvár, Dózsa György utca 14.

1.3. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

1.4. Az egyesület jogi személy.

1.5. Az egyesület közhasznú szervezet.

1.6. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.  Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 

1.7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

1.8. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból, az egyesület székhelyén lévő hirdetőtábláján meghirdetett módon.

1.9. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 

1.10. Az egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat. 

1.11. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatot sem készít.

1.12. Az egyesület a Magyar Köztársaság területén működik, a magyar törvényeknek megfelelően, minden itt nem szabályozott kérdésben ezek az irányadók.

  1. Az egyesület célja, feladata és tevékenysége:

2.1 Az egyesület célja:

Az egyesület a vidékfejlesztés új lehetőségét kínáló közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében, program megvalósulásának elősegítésére alakul, amelynek elsődleges célja az elszegényedő vidéki térségek további leszakadásának megállítása. Az egyesület a program megvalósulásakor a Szigetvári és Szentlőrinci járásban élő emberek kreativitását kamatoztatva egy-egy térség vagy település kihasználatlan adottságainak feltárását, a helyi kezdeményezésekre létrejövő, a járások fejlesztését együtt megvalósítani kívánó helyi szervezetek, intézmények, önkormányzatok és vállalkozások összefogását ösztönzi. 

A vidéki területeken történő változások támogatása a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása és a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások javítása, beleértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való helyi hozzáférést, és a vidéki területeket vonzóbbá tevő beruházások végrehajtása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása érdekében. Vidéki gazdaságra vonatkozó egyéb, helyi kezdeményezésen alapuló intézkedések bevezetése. A szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságra és lakosságra irányuló intézkedések közötti területi koherencia és szinergia megerősítése, a helyi fejlesztési stratégiákon keresztül.

Az egyesület céljai megvalósításához kapcsolódóan fontosnak tartja a következő területek támogatását: Tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, sport környezetvédelem, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások. 

Az egyesület céljának megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, melyek segítik az eredményes működését és a célok megvalósulását, ösztönzi a helyi szereplőket, stratégiát dolgoz ki, információt nyújt, helyi szereplők tekintetében érdekképviseletet nyújt.

2.2. Az egyesület feladata:

Az egyesület feladati közé tartozik minden olyan tevékenység, amely jelen alapszabályban meghatározott célok elérését közvetlenül szolgálja.

2.3. Az Egyesület közhasznú tevékenységei:

  • kulturális tevékenység 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bek. 7. pontja
  •  környezetvédelem 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 11. pontja
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése 2011. évi CXC. tv. 2.§ (3) bek., 2003. évi CXXV. tv. 1.§  
  • a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli Magyarországgal kapcsolatos tevékenység 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bek. 16. pontja továbbá a 2011. évi CLXXIX. tv. 2.§ 8. pontja
  • munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról,2011. évi CXC. tv. 2.§ (3) bek.
  • sport, ifjúsági ügyek – 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 15. pontja.

Az egyesület a fenti közhasznú tevékenységeket az alábbi törvényekben részletezett feladatok megvalósítása érdekében végzi: 

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. tv.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.

  1. Tagsági viszony keletkezése és megszűnése

3.1. Az egyesület nyitott szervezet. A korlátozásmentes tagfelvétel biztosítása érdekében az egyesület tagjai lehetnek magyar természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik legalább két egyesületi tag írásbeli ajánlásával rendelkeznek. A tagfelvételről a közgyűlés jogosult dönteni nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal. A tagfelvételről döntő közgyűlési szavazást követően az egyesületbe újonnan belépő tagok írásos belépési nyilatkozatukban kijelentik, hogy az egyesület alapszabályát, a közgyűlési határozatokat elfogadják és vállalják a tagdíj fizetését, valamint tevékenységükkel az egyesület céljait támogatják.

3.2. Tagság

3.2.1. Az egyesület tagja lehet magyar jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magyar természetes személy, aki az egyesület alapszabályában foglaltakat elfogadja és tagfelvétele érdekében legalább két egyesületi tag írásbeli ajánlásával rendelkezik. A tag részt vehet a közgyűléseken, választhat és választható az egyesület szerveibe, bekapcsolódhat az egyesület munkájába. A tag felvételéről a közgyűlés dönt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal. A tag tagsági jogviszonya a felvételéről szóló közgyűlési döntés napján keletkezik. A 18 év alatti tag választhat ugyanakkor csak életkori sajátosságaiknak megfelelő teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre választható. 

 A 18 év alatti tag felvételéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A tag felvételéről szóló közgyűlési határozattal szemben, annak közlésétől számított 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni a Pécsi Törvényszék felé tag felvételének tárgyában hozott határozat jogellenességének megállapítása végett.

3.3. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag kilépésével,

– a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, 

– a tag kizárásával, 

– a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 

A tag a tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A megszűnés napja az a nap, amikor az írásban közölt kilépés az egyesület elnöke részére benyújtásra kerül.

Amennyiben a tag, az alapszabályban rögzített feltételeknek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

Az elnökség írásban szólítja fel azt a tagot, aki az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sérti magatartásával. Ebben az esetben a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A közgyűlés nyílt szavazású minősített szótöbbséggel (a szavazati joggal rendelkezők legalább 67% szavazatával) kizárhatja a tagot. Kizárás esetén a tagsági jogviszony az erről szóló közgyűlési határozat napján szűnik meg. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat továbbá, hogy a kizárt tag a törlő illetve kizáró határozattal szemben, annak írásbeli közlésétől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet a Pécsi Törvényszék felé törlése illetve kizárása jogellenességének megállapítására.

3.4. A tagdíjat az elnökség javaslatára a közgyűlés állapítja meg.

A tagsági díj fizetésének módja:

Alapító tagok az egyesület megalakulásakor bevételi pénztárbizonylat ellenében, vagy számlaszámra történő banki utalással. Új tagok a tag felvételét követő 15 napon belül az egyesület elnökénél történő befizetéssel bevételi pénztárbizonylat ellenében, vagy számlaszámra történő banki utalással. A havi tagdíj összege 1.000,- azaz Egyezer Forint. A tagok az éves tagdíj összegét két részletben kötelesek az egyesület pénztárába befizetni minden év március 31. valamint szeptember 30. napjáig.

  1. A tagok jogai és kötelezettségei:

4.1. A tagok jogai:

  • részt vehet az egyesület tevékenységében, rendezvényein, továbbá a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,
  • ajánlásokat tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására
  • felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni
  • 18. év alatti tag választhat ugyanakkor csak életkori sajátosságaiknak megfelelő teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre választható
  • indítványt tehet a Közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira
  • betekinthet az egyesület nyilvántartásába
  • a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti
  • beadvánnyal, panasszal, javaslattal élhet az elnökség felé.

4.1.1. Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik. A közgyűlésen a tagok  meghatalmazással is képviseltethetik magukat. Egy természetes személy legfeljebb két tagot képviselhet, melyhez pontos felhatalmazás szükséges, amely tartalmazza a felhatalmazás körét is. Szavazati jogát a nem természetes személy tagok képviselőjük útján gyakorolhatják. Tisztségviselőül bármelyik természetes személyű tag, valamint nem természetes személy tag képviselője megválasztható.

4.2. A tag köteles:

– a legjobb szándéka szerint közreműködésével támogatni az egyesület tevékenységét, céljainak megvalósulását,

– az alapszabályban foglaltaknak, valamint a közgyűlési és az elnökségi határozatoknak eleget tenni,

– az egyesület érdekeit képviselni, érvényre juttatni,

– megfizetni a közgyűlés által meghatározott tagdíjat,

– választott megbízatásának legjobb tudása szerint eleget tenni.

  1. Az egyesület szervezete

Közgyűlés

Elnökség (11 fő azaz 1 fő elnök 1fő alelnök, 8 fő elnökségi tag, 1 fő titkár)

Elnök: Neiczerné Jaksa Szilvia

Alelnök: Volcsányi Gábor

Titkár: Völgyi Tamás

Elnökségi tagok: Rezeli Csaba, Nagy Gábor, Müller István, Molnár Schreiner Edina, Harmat Balázs,  Barka Istvánné, József, Papp László, Kovács Zsolt Vilmos, 

– Ellenőrző bizottság (3 fő, azaz 1 fő ellenőrző bizottság elnöke, 2 fő ellenőrző bizottsági tag)

Ellenőrző bizottság elnöke: Varga Józsefné

Ellenőrző bizottsági tagok: Riedelmayer Bernadett, Koltai Péter

Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök, az alelnök, 8 elnökségi tag, a titkár.  Az ellenőrző bizottság tagjai az egyesületnek nem vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat azonban, ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60 napra válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, ill. az egyes intézkedések megtételében köteles részt venni.

A közgyűlés, az elnökség és a határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – 

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó-és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel, az egyesülettel szemben

5.1. A közgyűlés

5.1.1. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll.

5.1.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
  2. b) az éves költségvetés meghatározása és elfogadása
  3. c) a tagdíj mértékének a megállapítása
  4. d) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása,
  5. e) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása
  6. f) az elnökség valamint az ellenőrző bizottság megválasztása
  7. g) az egyesület által kidolgozott hosszú- és középtávú fejlesztési program és módosításainak elfogadása
  8. h) döntés a tagfelvétel és törlés kérdésében
  9. i) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. 

5.1.3. A közgyűlést az elnök – meghívó küldésével – hívja össze. A meghívónak tartalmazni kell a) a jogi személy nevét és székhelyét b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését c) az ülés napirendjét. A meghívót – a napirendi pontok közlésével – a tagokhoz postai úton a közgyűlés kitűzött időpontja előtt oly módon kell eljuttatni, hogy azt a közgyűlést megelőző 5. napon kézhez kapják. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.  A közgyűlést a jogi személy székhelyén – illetőleg a meghívottak számától függően arra alkalmas helyiségben – tartja. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől (elnök) a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy (elnök) jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy (elnök)  nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 

5.1.4. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja. 

5.1.5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, akkor a megismételt közgyűlést 15 napon belül össze kell hívni, melyre a tagoknak meghívót kell küldeni. A megismételt közgyűlés – amennyiben ennek lehetőségére a tagok figyelmét a meghívóban előzetesen felhívták – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes azokban a kérdésekben, amelyek a határozatképtelenség miatt elhalasztott eredeti közgyűlés napirendjén szerepeltek.

5.1.6. A határozathozatalhoz a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének kinyilvánított egyetértő szavazat szükséges (50 %+  1 fő), kivéve az elnökség megválasztása, mely határozathoz minősített többség szükséges. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.  

5.1.7.1. A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a 2 jegyzőkönyv hitelesítő és ha szükséges a szavazatszámláló megválasztása a közgyűlés elején, nyílt szavazással történik. 

5.1.7.2. A határozathozatal módja: nyílt szavazás. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ismételt szavazategyenlőségnél adott ülésen a határozati javaslat elvetettnek tekintendő. 

5.1.8. Az ügyvezető szerv (elnökség) köteles a közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
  3. c) az egyesület céljának elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 

5.2. Az elnökség

5.2.1. Az elnökség az egyesület operatív irányító, ügyintéző és képviseleti szerve.

5.2.2. A közgyűlés elnökséget választ nyílt szavazással 5 évre szóló megbízással.

5.2.3. Az elnökségnek magyar állampolgár lehet a tagja, amennyiben nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

5.2.4. Az elnökség feladatai:

– a két közgyűlés között irányítja az egyesület ügyeit,

– gyakorolja a közgyűlés által átruházott hatásköröket,

– döntésre előkészíti a közgyűlési határozatokat,

– előkészíti az éves beszámolót

– dönt a szakmai és/vagy a helyi csoportok alakításában

– dönt az egyesület hatáskörébe tartozó pályázatok kiírásáról, ill. elbírálásáról

– jóváhagyja a végrehajtása érdekében elkészített Szervezeti és Működési Szabályzatot, javaslatot tesz annak módosítására.

– dönt mindazokban az ügyekben, amelyet az alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség tagjai tiszteletdíjban és/vagy költségtérítésben részesülhetnek az éves költségvetésből, a kapott támogatásoktól, illetve a belső munkamegosztás szerinti feladatoktól függő mértékben. A mértékét a közgyűlés hagyja jóvá.

5.2.5. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább 5 nappal az írásbeli értesítést kézhez kapják.

5.2.6. Az elnökség akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor, legalább 6 fő jelen van.

Az elnökség döntéseit, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ismételt szavazategyenlőségnél adott ülésen a határozati javaslat elvetettnek tekintendő. 

5.2.7. Az elnökség az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.3. Ellenőrző bizottság 

5.3.1. Az egyesület felügyelő szerve az 3 tagú ellenőrző bizottság, amelyet a közgyűlés 5 évre választ meg. A közgyűlés a már megválasztott 3 tagú ellenőrző bizottságból nyílt szavazással elnököt választ. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Ezen szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az ellenőrző szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

 

Az ellenőrző szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
  2.  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet az ellenőrző szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az ellenőrző szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

5.3.2. Nem lehet ellenőrző szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki:

  1. a) vezető szerv elnöke vagy tagja
  2. b) az egyesülettel a választott tisztségén kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály ebben másképp nem rendelkezik,
  3. c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást.
  4. d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

5.3.3. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülések összehívását az ellenőrző bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti.

 A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább 8 nappal írásban értesíteni kell. Az ellenőrző bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. 

Az ellenőrző bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal legalább 8 napos időközzel kell kitűzni.

5.3.4. Az ellenőrző bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen:

– jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni,

– jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület elnökségétől,

– az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,

– az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

Az ellenőrző bizottság tagja jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni.

5.3.5. Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak. Az ellenőrző bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

Az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát.

A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogató és ellenzők számaránya megállapítható legyen, felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

  1. A közgyűlés és az elnökség működésére vonatkozó eljárási szabályok

6.1. A közgyűlést vagy az elnökségi ülést az elnök, ill. bármely két elnökségi tag írásban, együttesen hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 5 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak, kivéve a megismételt közgyűlés azon esetét, amikor a közgyűlés meghívójában a megismételt közgyűlés időpontját előre közölve a tagok megkapják a figyelmeztetést a megismételt közgyűlés határozatképességének kivételes szabályaira.

6.2. A közgyűlés és az elnökség ülései nyilvánosak, de a napirendi pontok ismeretében a testület nyílt ülésen folytatott vitát követően hozott határozattal, a titokvédelem körét és jogcímét egyértelműen megjelölve dönthet zárt ülés elrendeléséről is

6.3. A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa ( a továbbiakban: együtt) a határozat alapján: kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az egyesület vezető szervének elnöke vagy tagja külön nyilatkozatban részletesen nyilatkozik a vezető tisztségviselőket érintő összeférhetetlenségi szabályról, melyet az egyesület képviselője a Pécsi Törvényszék részére benyújt.

6.4. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. Az egyesület az éves beszámolóját saját honlapján: a www.leaderszinergia.hu címen megjelenteti. Az egyesület közhasznú tevékenysége nyilvános, az ezzel kapcsolatos adatok megismerését és iratbetekintést az egyesület székhelyén munkaidőben bárkinek korlátozás nélkül biztosítja. A közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, a tárgyévet követő év május 31. napjáig a közgyűlés általános határozatképességi és döntéshozatali szabályok szerint hozott döntése alapján történik.

Az egyesület működésének nyilvánosságát az egyesület úgy biztosítja, hogy határozatait az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggeszti. 

6.5. A közgyűlésről és az elnökségi ülésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a közgyűlés vagy az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. 

6.6. A közgyűlés és az elnökség döntéseit a döntés időpontját követő nyolc munkanapon belül írásban közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén, hirdetőtáblán kifüggeszti, illetve az egyesület honlapján megjelenteti. Az egyesület éves közhasznúsági mellékletét az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggeszti.

Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – ideértve az éves közhasznúsági mellékletét – az egyesület székhelyén lehet betekinteni, az egyesület elnökének engedélyével arról saját költségére a betekintő másolatot készíthet. 

6.7. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető az erre kijelölt két hitelesítő tag.

A közgyűlést követően az elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. 

A nyilvántartásba az egyesület székhelyén lehet betekinteni az egyesület elnökének engedélyével, arról a betekintő saját költségére másolatot készíthet.

Az elnök köteles a közgyűlés, az elnökség által olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg illetve harmadik személyt /beleértve a hatóságokat is/ érinthetnek a döntés meghozatalától számított 8 munkanapon 

belül, írásban ajánlott küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni vagy az érintettekkel a döntést tartalmazó írásos dokumentációt aláíratni. 

6.8. Az egyesület a szolgáltatás igénybevételének a nyilvánosságát a saját honlapján keresztül  www.leaderszinergia.hu , illetve a székhelyén található hirdető táblán, kifüggesztve biztosítja. 

6.9 Az egyesület irataiba való betekintés:

Az egyesület irataiba az egyesület elnökének engedélyével, az egyesület székhelyén lehet betekinteni. A betekintő az iratokról az egyesület elnökének engedélyével saját költségére másolatot készíthet. 

A vezető tisztségviselő az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozó felvilágosítás adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sérteni, ha felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy a felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítást megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására. 

  1. Az egyesület képviselete és az aláírási jogok gyakorlása:

7.1. Az egyesület képviselője az elnök önállóan.

Az elnök feladata és hatásköre:

  • az egyesület tevékenységének irányítása,
  • a közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése
  • döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben,
  • a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
  • kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel,
  • képviseli az egyesületet,
  • intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
  • összehívja és vezeti az elnökség üléseit,
  • irányítja az elnökség munkáját
  • vezeti az ügyintéző apparátust,
  • irányítja és felügyeli az egyesület gazdálkodását,
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat,
  • felvilágosítást, tájékoztatást ad az egyesület tevékenységéről
  • megállapodást köt az egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybe vételének feltételeiről, valamint harmadik személyekkel szerződést köt.
  • minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.

7.2. Bankszámla felett az elnök és alelnök együttesen rendelkezik.

Az alelnök feladatai:

– az elnök távollétében illetőleg akadályoztatása esetén képviseli az egyesületet.

– az elnök távollétében illetőleg akadályoztatása esetén vezeti a közgyűlés ülését és az elnökségi ülést

– elvégzi mindazokat a feladatokat, amellyel az elnökség megbízza

A titkár feladatai: 

– az elnök konzultánsaként működik

– tájékoztatja a tagokat az egyesület munkájáról

– előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

8. Az egyesület vagyona és gazdálkodása

8.1. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl – nem felelnek.

8.2. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által befizetett tagdíjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázaton szerzett támogatásokból és/vagy az egyesület célrendszerébe tartozó más szervezetnek végzett szerződés szerinti tevékenység ellenértékéből képződik. 

Az egyesület működéséről üzleti könyvet kell vezetni, és azt az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az elnök az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít

9. Az egyesület megszűnése

9.1. Az egyesület jogutódlással történő megszűnése: 

Egyesület más jogi személlyel nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. 

9.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének okai:

  1. a) az egyesület megvalósította a célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
  2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, 
  3. c) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,
  4. d) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,
  5. e) a tagok vagy alapítók kimondják a megszűnését,
  6. f) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve, hogy a c)-f) esetekben a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

10. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén: 

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt- a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők a kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ezen rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 

Záró rendelkezések 

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

Záradék:

Az egyesület közgyűlése alapszabályát a Szigetváron, 2023. október 12. napján tartott közgyűlésen egyhangúlag hozott határozatával módosította. A módosításokat az alapszabály kiemelt, dőlt betűvel tartalmazza. Módosításra került az alapszabály2.1.;  6.8. pontja. 

Pécs, 2023. október 12.

Neiczerné Jaksa Szilvia
elnök

Szerkesztettem és ellenjegyzem:
dr. Beréti Szilvia
ügyvéd
Pécs, 2023 október 12.   
Kamarai azonosító: 36068089